Ahol már tekertem:

Ahol már tekertem:

2010. május 3., hétfő

Első hosszabb út, és a második esés

Végre pénteken valóban kerékpározásra alkalmas idő volt, sőt még dolgoznom sem kellett a cégnél, így semmi sem menthetett meg egy kiadósabb bicajozástól. Már előző este kitaláltam egy szép kört, a fő elvárás az volt, hogy lehetőleg 150 km-nél hosszabb táv legyen, mert egy kicsit már unom az 50 körüli távokat. A térképen látható az útvonal mai kisebb módosítással végül is megvalósult.

Kerékpáros útvonal 471173 - powered by Bikemap
A kört a Sió mentén, annak völgyében indítottam, én magamban csak Petőfi nyomában útvonalnak hívom, hiszen Kölesd, Borjád, Uzd, Sárszentlőrinc, egykoron kedvelt és állandó tartózkodási helye volt a költőnek, és kevesen tudják, hogy Borjád és Uzd közti utat tette meg Petőfi a Sass fivérek és húguk Sass Erzsike társaságában és ez az utazás ihlette a Négyökrös szekér c. versét, amire az öregek ma is nagyon büszkék ezen a vidéken. Az uzdi Fördős-kúriában Renkecz József magángyűjteményéből rendezett kiállítás várja a látogatókat helyi- és irodalomtörténeti emlékekkel: Petőfi és Illyés emlékszobával, néprajzi és iparművészeti emlékekkel. Megtekinthető a Sztankovánszky bárói család hagyatéka, a Fördős család emlékszobája, iskolatörténeti kiállítás úttörő történeti emlékszobával, méhészeti kiállítás és a II. világháborús uzdi hősök relikviái.

Borjádon elhaladtam Tolna megye egyetlen ipari műemléke, a sörétgyártó torony mellett.Valamiért nem lepett meg, mennyire elhanyagolt maga a torony, és annak környéke. Végül is, az országban kettő is van ilyen, miért kéne rá vigyázni? Uzdon volt egy érdekes esetem, egy etnikai csoport integetett hevesen az út szélén, és én ilyen esetben megállok, az esélytelenek nyugalmával, hiszen ha bármi rossz szándékuk van, azt úgy sem nagyon tudom elkerülni, mert egy autóval még egy óra múlva is könnyedén utolérhetnek, ha akarnak. De erről szó sem volt, csak a bicajra voltak kíváncsiak, miután válaszoltam a kérdésekre, és körbefényképezték a járgányt, továbbindultam. Ahogy gyorsítottam, még elkaptam az utolsó mondatukat:" Őcccsém, ezzel aztán lehet ám dzsávelózni!". Nagydorogig ezen vigyorogtam. Pakson szerencsétlenségemre lekéstem a kompot a következő járat az ebédszünet miatt csak két óra múlva indult, így volt időm tájékozódni a megfelelő útirányról.

Vágyakozva néztem a Dubrovnyik, és a Róma táblát, milyen kicsi az a kilométer érték mellettük, mégis mennyire messze vannak, de talán egyszer, és nem is sokára oda is eltekerhetek. Pakson fedeztem fel, hogy egy kicsit alábecsültem a nap erejét, vagy az én bőröm UV ellenállóságát, mert igencsak elkezdtem pirulni a végtagjaimon. Tavaly már rutinszerűen hordtam magammal a naptejet, de persze most nem volt nálam. Különben sem szoktam túlzottan komolyan venni ezeket az UV pánikkeltő előrejelzéseket. Egy kicsit még gyönyörködtem a kilátóból a Duna felett elterülő város látványában, majd legurultam a partra ismét.

A komp végre átvitt az Alföldre, és most olyan tájon jártam végre, ahol eddig még soha. A Duna menti egykori kis halászfalvak, mint gyöngyszemek úgy következtek egymás után. Géderlak, Dunaszentbenedek, Uszód, Foktő, meglepően tiszta rendezett kis települések, egy jól bicajozható, szinte autóforgalomtól mentes úttal összekötve. Foktő főterén a templom előtt, egy kis Rió de Janeiroi feelingem támadt, a karjait széttáró Krisztus szobortól.

Foktőnél támadt az a "remek" ötletem, hogy a töltésen rövidítek, és nem megyek még ki az agyrém 51-es útra. Utólag már tudom, hogy nem kellett volna, sajnos a töltés attól még, hogy ideiglenes Euro Velo útvonalnak jelölt, nem járható az én 1,5-es gumiabroncsokkal felszerelt drótszamarammal. Erre már egy esés utáni, töltésoldalban hanyattfekvő meditálós állapotban jöttem rá, a következő kérdés az volt, hogy vajon tudom-e folytatni az utat? A fenekemen lévő komplett Afrika térkép ellenére, azért sikerült újra az ülésbe szállnom, és most már pánikszerűen az első adandó alkalommal Kalocsa magasságában elhagynom a töltés kellemesen kavicsos, inkább gyaloglásra alkalmas ösvényét. Kalocsát elhagyva áthajtottam a kishúgom szerint az ország leghosszabb faluján Bátyán, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez csak akkor hosszú, ha az ember a végletekig kimerült, és már harmadszor hajt végig a főutca teljes hosszán. Ezúttal szinte észrevétlenül rövid ideig tartott.

Az 51-es út olyan amilyenre emlékeztem, forgalmas, büdös, és nagyon rossz minőségű, sajnos Bajáig még volt mit tekerni, így próbáltam életben maradni, de szerencsére, a normálisabb "vadak" voltak ma az úton ezekben a percekben. Baját már nagyon vártam, hogy végre ráforduljak a híd mellett induló igazi kerékpárútra, ami a Gemencen át vezet egészen Szekszárdig. Onnan pedig már csak egy ugrás Szedres. Végül is 175 km után, sajgó hátsóval, és leginkább a grillcsirkére hasonlító bőrszínnel érkeztem este haza. Én sem értem, de nagyon élveztem! :)
A beszúrt képek Nokia 5800-val készültek, elnézést a minőségükért, de ilyen rövid utakra nem cipelek külön fényképezőgépet általában.

4 megjegyzés:

aranyosfodorka írta...

Szerintem a képek nagyon is jók, a leírásod pedig igazán életszerű, kellemes olvasmány. Foglalkozom a gondolattal, hogy nyáron én is felfedezek a környezetemben néhány félreeső települést, - igaz, én ezt csak autóval+gyalog tudom megtenni, de meglehet, így is várhatnak rám meglepetések.Van néhány régebbi ilyen emlékem, a főutaktól messzebb többnyire békés környezet vár a kirándulóra.

Atomnyul írta...

Egy okos ember azt mondta egyszer, hogy rengeteg szépség van ebben az országban is, életünk végéig nem unatkoznánk akkor sem, ha nem mennénk innét ki. ;-)
Az ez évi tűzkeresztség megvolt, csak így tovább, idővel én is veled tartok.

Névtelen írta...

Én is csatlakozom az előttem szólókhoz. Néha elkedvetlenedve nézegetem ( ill. törlöm) a "világ szép tájairól" küldözgetett - innen-onnan kimásolt diasorozatokat (vagy pps ?)-és ha továbbítom, akkor mindig igyekszem hozzáírni egy-egy magyar linket is ! Ill. leszoktatni - több embert - akik azt hiszik, hogy " a szomszéd fűje a zöldebb."
Tipp: nem az UVB előrejelzéseket és/vagy a "riogatást" kell komolyan venni !- hanem azt, hogy nem kellemes leégni a napon! (Naptól)-

Aknoli írta...

Arról pedig csak én tudok (tudtam eddig), hogy három napig nem tudtál aludni sem hason (a leégett combod miatt), sem hanyatt (az "ütődött" feneked miatt.) Nagyon csúnya vagyok, hogy "kibeszéllek? Különben nagyon sajnáltalak ám, és csak egy kicsit vigyorogtam. :)