Újságcikk lettem....már megint

Egyszer már voltam, most újra újságcikk lettem. Talán méltatlanul, hiszen vannak, akik nálam öregebbek, aktívabbak, gyorsabbak, kitartóbbak, fittebbek, szebbek és okosabbak. Mégis én lettem az univerzum kiszámíthatatlanságának következtében az, akit megkeresett Wessely Gábor a Tolnai Népújság újságírója, és kérdéseire válaszolva megszületett az alábbi cikk. Az írás nem merül el részletekbe, melyekről én még olyan szívesen meséltem volna, de megértem nem lehet a célja egy megyei folyóiratnak, ami az átlagolvasóknak készül, egy ennél részletesebb riport megjelentetése, terjedelem és érdeklődés hiányában. (Ezúton ajánlom Gábor megjelent remek könyveit, ahol a saját gondolatai irányítják kezét, nem kell szűk keretekben és a riportalanyra fokuszáltan írnia.) Tulajdonképpen elégedett vagyok a végeredménnyel is, és a hozzá járó 1 perces hírnévvel.

(A cikk a Tolnai Népújság 2023.05.11-én megjelent számában található.)

Pohár és Pohárné - 35

Facebook bejegyzésem másolata:

35 éve ezen a napon volt az esküvőnk. Direkt nem teszek ki egy menyasszony-vőlegény idilli beállított képet. Azért nem, mert az csak egy nap volt az életünkben az eltelt három és fél évtizedből. Hivatalosan az volt az első nap és ma már tudjuk, hogy ez a nap számít a legkevésbé a közös történetünkben. A szürke hétköznapok sokkal fontosabbak azon az úton, amit közösen bejártunk. Ezért én most azt szeretném megköszönni Neked, hogy 35 éven át mellettem álltál minden percben, fantasztikus mennyiségű és minőségű munkát végeztél azért, hogy megvalósuljanak álmaink. Mert megvalósultak, olyanok is amiről álmodni sem mertünk. Mivel mindketten abban hiszünk, hogy az élet egyszeri és megismételhetetlen, én a maradékot is Veled szeretném eltölteni. ....és ha tévednénk és mégis van folytatás, akkor újra és századszor is Veled kezdeném elölről.

(Képen a "madárgyár" vállalkozásunk első nagyobb szériája  (500 db) között, ebből fejlődtünk néhány év múlva 10.000 db/hó mennyiségre.  De ez már történelem. 🙂 )