Mozgásaim színhelye:

Mozgásaim színhelye:

2010. május 7., péntek

22

Aknolinak!

'88+'22='10

Érdekes képlet.
Mintha csak néhány nap lett volna az egész. Pedig, ha alaposabban belegondolok, rengeteg dolog történt azóta. Mégsem érzem tehernek az eltelt évek súlyát. Gyanítom, hogy ez csak azért van így, mert Veled éltem át. 22 éve ezen a napon meleg volt, az utcánkban minden meggyfa virágba borult, mintha ők is ünnepelnének, és a maguk módján szerettek volna hozzájárulni a Mi napunkhoz. Életem filmjének egyik legszebb kockája lesz, amikor először megpillantottalak menyasszonyi ruhában. Még emlékszem az akkor mindössze tizenöt éves kishúgom mondatára:" Olyan hihetetlen, hogy ez a te esküvőd!". Nekem is az volt akkor. Vajon elhittem volna, ha valami varázslóféle odalép hozzám, és azt mondja:"Nincs mitől tartanod, ez a helyes lépés"? Ahogy ma reggel vicceltünk azzal, hogy túl vagyunk a harmadik hét éves perióduson, ami a szóbeszéd szerint mindig veszélyes, arra gondoltam, hogy mi jöhetne olyan, ami elszakíthat Tőled, a halálunkon kívül? De nem tudok semmi olyan okot, külső körülményt, amit egyedül könnyebben vészelnék át, mint Veled. Néha már-már szégyenkezem, hogy ennyire szeretlek, mintha valami szokatlan, mai világgal összeférhetetlen dolgot művelnék. Pedig az egész annyira egyszerű. Te vagy a feleségem, és ez számomra azt hiszem mindenhez elég. Erőt ad, és oltalmaz, szelíd nyuszi leszek tőle, vagy vérengző vadállat. Már nem félek semmitől, inkább csak féltek. Folyamatosan féltelek Téged, mert ha Veled valami történik, az egyben az én világom végét is jelentheti. Tudom, szinte semmit nem tehetünk a sorsunkkal szemben, csak bízhatunk abban, hogy van jövő, és a nap holnap is felkel. S ha ez így lesz, szeretném az első sugarainál mindig a Te arcod látni.
Boldog évfordulót egyetlenem!

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Sziasztok!

Olyan jó ezt hallani... ez a SZERETET. mindig jó tudni, hogy mások is művelik.... méghozzá felsőfokon.

Mi is gratulálunk!!!! épp most értünk haza a nászutunkról!
Puszi, ölelés, kézfogás, üdvözlet.

A+N

Aknoli írta...

"Dettó" (aki látta a Ghost-ot, az tudja, miért írtam ezt.)
A+N-nek pedig kívánom, hogy 22 év múlva ugyanúgy tudjanak egymásra mosolyogni, mint azt az esküvői fogadalomtételen tették.

Névtelen írta...

Senki hangulatát nem kívánnám elrontani, de a 7-es számhoz annyi mindent "társítanak" az ókor óta (?) - hogy csak na !
Állítólag sejtjeink is 7 évente újulnak meg,- hagyján! de 7x7= 49 és azután még bonyolódik a helyzet ?- vagy valami ilyesmi.
Ráértek még "aggódni!" :-) :-)
Csak így tovább !

Hohó írta...

Ha valaki ismeretlenül téved ide,azt gondolhatja,szépeket ír de vajon így van-e?Történetesen személyesen van szerencsém ismerni őket,így állíthatom minden így van a valóságban is!Még sok-sok,ilyen megértésben eltöltött évet kívánok nektek!

Zéta írta...

@Hohó-nak.Igen erre már én is gondoltam, de mindenkinek jogában áll azt gondolni amit akar. Bizonygatni nem tudom, és nem is különösebben akarom, a gondolataim őszinteségét. Amiért ide írom az ilyen típusú bejegyzéseket annak az az oka, hogy ne csak a negatív férfi-nő kapcsolatok legyenek publikálva a neten, mert az arányokról lehet vitatkozni, de arról nem, hogy rengeteg jól működő párkapcsolat, és házasság is létezik, és, hogy egy hosszútávú kapcsolat nem feltétlenül az elhidegülésről szól, ami evidens módon válással végződik. :)

Aknoli írta...

A héten hallottam egy idézetet, úgy érzem, ide tartozik, le kell írnom:
"Nem csak azért szeretlek, amilyen vagy, hanem azért is, amilyenné leszek, ha veled vagyok."