Mozgásaim színhelye:

Mozgásaim színhelye:

2009. október 1., csütörtök

Viva la musica!

Ma volt a Zene világnapja. Ezt méltóan csak úgy tudtam volna megünnepelni, ha kiállok egy hangszerrel, mondjuk Szekszárd egyik terére, és csak úgy örömből, játszom, és énekelek. Ennek eredménye is borítékolható. Az emberek 90 %-a rám sem hederített volna. Ugyanis a zene minden ember számára más súllyal esik latba, és milliárdféleképpen értékeljük azt. Van aki megszállott, mint én. Vannak akik szeretik a zenét, de leginkább annak csak egy szűk szeletét, és azt nagy örömmel hallgatják szinte folyamatosan. Vannak akik sokat hallgatnak zenét, de csak úgy háttérben zajfedésként. Sokak számára csak egy létező fogalom, de semmi többet nem jelent számukra, és vannak akik gyűlölik, és idegesíti őket. A többiek az ezek közötti érzések számtalan árnyalatán osztoznak.
A zene valamikor arról szólt, hogy az emberek jókedvükben összegyűltek, és táncoltak néhány hangszeres tudással rendelkező által keltett muzsikára, akik ezt szintén saját örömükre cselekedték. A világ változása ezt az egyszerű örömforrást is teljesen átalakította. A komolyzenészekből szomorú frakkos pingvinek lettek, az utcazenészek, és bulizenekarok, mega-, gigasztárokká váltak. A zenélésből show, a táncolókból rajongó, és főként fizetőképes kereslet lett.
Ezért számomra - minden tehetség irányába megnyilvánuló rajongásom mellett - sokszor merül fel egy igény, hogy a legegyszerűbbet keressem. A zenélő embert aki egy szál hangszerrel varázsol, akik mögött nem állnak pénzhalmok, csak a tehetség, előadásai, szerzeményei, nem projektszerű, izzadságszagú kreálmányok, hanem csak egyszerűen zene a maga tisztaságában. Az egyik ilyen sajnos ma már nem élő előadó egy hawaii énekes Israel Kamakawiwo'ole. A hangszert aki nem ismerné, amit ez a nagy darab ember a kezében tart ukulelének hívják. A zenéhez ennyi is elég.




A másik régi kedvencem Eva Cassidy.
Sajnos már ő sincs az élők között. Jellemző, hogy halála után vált világhírűvé, lemezeit is kivétel nélkül ekkor adták csak ki. A következő dalt nem kell bemutatnom, hiszen mindenki ismeri.
De talán Eva előadásában még nem annyian. Csak érdekességnek írom Eva sosem találkozott Stinggel élete során.





"A zene a legnagyobb kerítő, a legveszedelmesebb csábító. Az értelem szűkölni kezd, mikor zenét hall. A zene értelemellenes. Nem megérteni akar, mint az értelem, hanem szétáradni, feldúlni, lefegyverezni, elcsábítani, megérinti bennünk a titkosat és fájdalmasat, feltárja azt, amit oly gondosan rejtettünk magunk elől, minden eszközzel fegyelmeztünk - olyan, mint a tavaszi vadvíz, feldúlja az értelem által aggályosan parcellázott, megművelt és megmunkált, szabályozott és fegyelmezett területeket. Ahová a zene kiárad, ott az értelem törvényei nem érvényesek többé. A gyönyörűségben, melyet a zene ad, a halálvágy kéjes megsemmisülésének beteg érzései hullámoznak. A zene támadás."
/Márai Sándor/





7 megjegyzés:

Névtelen írta...

(Írtam más blogokban (?) - kapcsolatunk a zenével is mennyire szubjektív ?- stb.)
Mellesleg kipróbálhattad volna "kiállni a térre"-
a.)esetleg valamennyi pénz összegyűjtése (adóköteles?)
b.)rendőr vagy közter.felügy. közbeavatkozása... (?)
c.)egyebek
:-) :-) :-)
[ Olvastam Márai S. naplóját (naplóit)- jó kérdés, kb. életkorának mely" szakaszában vélekedett így ?- minél idősebb lett,- akkor írogatott ilyesmiket,- (szintén szubjektív- stb.)
******************************
Bár bizonyára tudod (?) október 17 = J.Menzel Szekszárdon! - [ha nem is zenész,de "jó" ! (szerintem) - na, de ez egy más téma ! :-) :-)
******************************
(+ B.Hrabal...)

Névtelen írta...

Vélekedésedet nem vitatom! (- olyasmiket olvastam/ láttam ?- (tv) azért (anno) a nagy csatákban/támadáskor és egyéb "rosszalkodások idején" is zenéltek! (?) - (vagy az nem lett volna zene ?-)- OK !
Ilyesmit se feledjük :
http://www.muvesz-vilag.hu/muzsika/hirek/11689
( Más : Volt okarinám (?) valahol. - és a "doromb" (?) + köcsögduda! - persze az ukulele is OK ! :-)

Névtelen írta...

Próbálkozás
a zenéhez

aranyos fodorka írta...

Bevallom Eva Cassidyt nem ismertem, viszont Israel Kamakawiwo’ole-t valamikor régebben egyik német tv-adón már láttam. A Somewhere Over The Rainbow- t az ő előadásában meg szerintem /szinte/ mindenki ismeri. Összetéveszthetetlen hangja van. Kár, hogy ilyen korán elment a szivárványom túlra…
http://hu.wikipedia.org/wiki/Israel_Kamakawiwo%27ole

Névtelen írta...

Kinek is írjam ?- ha nem épp' neked! ( nem büszkélkedés) - tény.
Mit nyert Pécs és Miskolc ?
[ Remélem, Miskolcon nem túl sok UFO-t törtek fel amiatt, hogy összejöjjön a 840 kg PET palack...)
Lásd még : Moldova György: Érik a vihar (2009) - Riport Miskolcról (könyv) 2 kötet -

Névtelen írta...

Bocs' elrontottam !
Erre kattintsatok! (Pécs-Miskolc) (remélem, jó lesz ?...)

Fujimum írta...

Elolvastam a Viva la musica bejegyzését,közben szólt a számomra egyik legcsodálatosabb muzsika,amit először a Vészhelyzetben hallottam,amikor Green doki elment a szivárványon tulra,annyira csodálatos lett ezzel a zenével,hogy bele szerettem a dalba,mivel kicsi korom óta meghatározta a zene az életem,mese lemez mellett(Prokofjev Péter és a farkas),Beatles,Uriah Heep,Deep Purple mászkált a fülemben,ez a zene egy kincs számomra,és ma már sajnos egy másik ember emlékét is előhozza,aki szépen, csendben elment a szivárványon túlra egy téli,januári délután.Ez az ember is rajongott a zenéért,hallgatta,gyüjtötte,óvat őket.Fiatalon egy sikeres amatőr csapattal szereztek örömet sok fiatalnak,akik általuk előadva kultúráltan szórakozhattak a kedvenc előadóikra,alig kapott fellépti díjait mikrofonra,zenei eszközökre költve.Aztán jött a nagy szerelem,és belépett a mindennapok kerékvágásába,és már csakotthon imádta a zenét,persze a szerelmét és később a gyerekeit is.nekik adott át mindent,amit tudott,és akkor a szerelme elment....hosszó,szenvedésekkel teli úton,és ő ebbe bele is halt kicsit,a zene se volt igazi támasz,akkora volt a fádalom.De jött egy kicsi lány aki érdeklődő szemeivel felrázta a remetét,új értelmet adva az életnek,tudásnak zene iránti szeretetnek.Újból élt neki és a zenének,és rádiózott,ismét nyújtani tudoot valamit a régieknek,a tudáával,zenéjével,de a szivárvány őt is átölelte,és a kicsilány nagyon hiányolja őt.De itt olvasva tudom,hogy lelki társat talált,és ezt köszönöm,mert kevés ember szereti így őt,mint az új család akit kapott