Ahol már tekertem:

Ahol már tekertem:

2008. december 3., szerda

Értékstruktúra


Egy hölgyismerősöm, nemrég egy érdekes listát mutatott nekem. Az életében legfontosabbnak tartott dolgok felsorolása volt, fontossági sorrendben. Erről rögtön eszembe jutott, hogy én erről már olvastam, később beugrott az is, hogy hol. Egyszer az öngyilkosságról olvastam egy tanulmányt (Popper Péter:Fáj-e meghalni?), ebben a könyvben szerepelt egy ilyen lista. A listát a pszichológusok értékstruktúrának nevezik, lényege, hogy a piramisszerű elrendeződés csúcsán áll, az adott személy életében csúcsértéket képviselő dolog, és alatta helyezkednek el az egyre kevesebb jelentőséggel bíró tárgyak, személyek, fogalmak. További érdekessége ennek a piramisnak, hogy a csúcsértékből következtetni lehet, a páciens beállítottságára. Ez európai kultúrkörökben nem túl nagy változatosságot mutat, mindössze három különböző típust különböztethetünk meg.
  1. Érzelmi kapcsolatokra orientált ember: Család, szerelem, szülő-gyerek,házasság, mester-tanítvány stb. jellegű kapcsolatok számára a legfontosabbak. Nem tudja elviselni ezek megszakadását, tönkremenetelét.
  2. Erkölcsi normákra orientált ember: Legfőbb kritériuma önmagával szemben, hogy valamilyen etikai normának meg kell felelnie. Válságba akkor kerül, ha nem tudja önmagával elszámolni cselekedeteit, megsérti saját erkölcsét.
  3. Teljesítmény orientált ember: Számára legfőbb érték a produkció. Ennek sokféle értelmezése lehet, pénz, karrier, sport sikerek, művészi pályafutás, tudományos alkotás, nyelvtudás, műveltség stb. Az ilyen típusú ember rosszul tűri a teljesítmény kudarcokat.
Az a tapasztalat, hogy az ember bármely értékének sérülését képes átvészelni,, a felette elhelyezkedő épen maradt érték segítségével. A csúcsérték felett azonban már semmi sincs, ennek sérülése, menthetetlenül krízisbe sodorja az embert.
Mindennek tudatában nagy izgalommal próbáltam felírni a saját értékstruktúrámat. Milyen nehéz rangsorolni a legfontosabb dolgainkat! Az első három az hamar ment, de minél lejjebb jutottam, annál többet kellett gondolkodnom. Tizenkettedik helyen végzett a munkahely igaz a lista nem is tartott tovább. Megelőzte minden ami művészet, a Föld bolygó, és a gondolkodás szabadsága. Az első öt helyen csak emberek vannak. Hatodik a Zene, ami számomra egyetlen bizonyíték Isten létezésére. A pénz utolsó előtti lett, mert csak annyival fontosabb a munkahelynél, hogy szükséges a mindennapokhoz, de az hogy miből teremtődik az szinte mindegy számomra. Az már nyilván tiszta mindenkinek, hogy én nem egy teljesítmény orientált ember vagyok. :) Mindenkinek javaslom, hogy írjon egy ilyen 10-es listát. Ez már csak azért is jó, mert el kell gondolkodnunk azon, hogy mi az aminek a megszűntével még képes lennék tovább élni, és mi az az érték, amit nem vagyok képes elveszíteni, ezért még csak véletlenül sem kockáztatom. Engem például nagyon megnyugtatott, hogy ennyi mindent tartok értékesebbnek a pénznél, és a munkahelynél. Ez még jól jöhet egy állás megszűnésekor, amikor jellemzően sokan képesek összeomlani, és világvégét vizionálni. Pedig hiszem és vallom, hogy a pénz ezernyi módon előteremthető. Olyan sok módja van, hogy szinte lehetetlen nem keresni pénzt . Tetszett, hogy az ötödik pontban, amikor fel akartam sorolni azokat az embereket, akik ugyan már nem a legközelebb vannak hozzám, de mégis nagyon szeretem őket, olyan hosszú listát kaptam, hogy végül is egyszerűbb volt ennyit írni: "Minden ember akit szeretek." :) Gondolom ez a struktúra, nem konstans, különböző életkorokban, érettségi szinteken, és környezeti behatásokra változik, átalakul. Talán az idő múltával egyre kevésbé. Mindenesetre elrakom ezt a listát, és ha lesz rá módom előveszem húsz év múlva. Persze az lenne az igazán érdekes számomra, hogy én hol szerepelek, illetve szerepelek-e egyáltalán mások listáján. Azért remélem, hogy igen. :)

1 megjegyzés:

Aknoli írta...

Azt nem tudom, hogy mások listáján jelen vagy-e, de az enyémen Te vagy a listavezető, mint ahogy a tiéden is én vagyok az első. És ez az, ami igazán számít.