Mozgásaim színhelye:

Mozgásaim színhelye:

2009. január 18., vasárnap

Hírek

Amennyire csak lehet elkerülöm a televízió híradásait, ahol ömlesztve kapom a számomra érdektelen, felkavaró, idegesítő híreket. Jobban kedvelem az internet által nyújtotta lehetőséget, ahol hírportálon, csak az érdeklődésemet felkeltő hírek címére kattintok rá, de még így is sok olyan információt nyelek be, amit talán nem mindig kéne. Az egyik ilyen mai tragikus hír, hogy csődben van a pornó ipar. A cikk elmondása szerint, 2008-ban a pornóipar összbevétele 20 százalékkal csökkent, 22 százalékkal kevesebb DVD-t adtak el, az egyik legnagyobb pornóprodukciós cég, a Private fél éve nem forgat, a többszörös pornó Oscar-díjas Lauro Giottónak alig van munkája. Megoldásként január első hetében Larry Flynt, a Hustler pornómagazin kiadója és Joe Francis pornókirály azzal a közös felhívással fordult a washingtoni kongresszushoz, hogy nyújtsanak szövetségi segélycsomagot a pornóiparnak. Flynt indoklásként a DVD forgalom 22 százalékos csökkenéséről beszélt. Francis véleménye szerint az igényelt 5 milliárd dolláros segély éppen elegendő lenne ahhoz, hogy megmentsék az évi 13 milliárd dolláros forgalmú pornóágazatot az összeomlástól. A cikk elolvasását követően elrohantam kagylót gyűjteni, hogy gyászomat saját arcom felhasogatásával enyhítsem. Tényleg ez most a legnagyobb probléma a világban? Biztos, hogy támogatni kell az üzletágat, ami mára szerintem teljesen eldeformálta az emberekben az egészséges erotikára való érzékenységet. Gyermekeink néhány kattintással bármikor jutnak pornó tartalmú videókhoz, és ebben szinte lehetetlen őket meggátolni, hacsak teljes egészében nem tiltjuk el őket mindentől, ami elektromos árammal működik. A filmekben olyan viselkedés modelleket láthatnak, amiből az derül ki, hogy a nők az "akciókban" csak tárgyakként szerepelnek, és egyáltalán az egész ténykedésnek köze nincs érzelmekhez. Mára a tinilányok ezt el is hiszik magukról. Nagyon bízom abban, hogy egyetlen cent támogatást nem kapnak az iparág képviselői, mint ahogy más ennél fontosabb dolgokra sem jut a válság következtében mostanában. Biztosan van egy réteg aki számára ez létkérdés, de belőlem sokkal nagyobb szánalmat vált ki a rövid időn belül elbocsátott 18000 ember akik Magyarországon kerültek az utcára, és családjuk fenntartása került ezáltal veszélybe. Csak zárójelben megkérdezném, hogy amikor jól ment a szekér Mr. Francis miért nem fordult a szenátushoz, hogy mondjuk jótékony célokra felajánlani szeretne néhány milliárdot, az abban az évben elért extra nyereségből?
A nap másik gyászhíre Schorbert Norbi, aki állítása szerint halálos szívbeteg, és csak évei vannak hátra. Ezen jót nevettem, mert nekem is -mint ahogy mindannyiunknak- csak éveim vannak hátra. Szerencsés esetben még 20-30, kevésbé szerencsésben 2-3. A mostanában anyagi zűrökkel küzdő update király, minden vagyonát családjára íratta, és telejajongta a sajtót, hogy milyen rosszul megy neki, és különben is szívnagyobbodása van, és nem fogynak a könyvei. Szerintem ez egy eléggé egyszerű összefüggés. Ha egy ember abból él, hogy az egészséges táplálkozás prófétája, akkor a legrosszabb reklám számára az, ha halálos betegnek vallja magát. Az egyszerű hívő hamar elveszti hitét, ha azt látja, hogy az eddig csodált kicsattanó egészségű guru, leesik a lábáról, és látványos haldoklásba kezd. Mi lett volna Jézussal, ha az egyik halottfeltámasztást elhalasztja mert nem tud mit kezdeni a saját influenzájával. Az egész keresztény eszmerendszer a csírájában pusztult volna el. :) Ez olyan abszurd mint a szemüveges Harry Potter. Hiteltelen egy olyan varázsló aki néhány dioptriás problémát sem tud megoldani! Visszatérve Norbira, persze gyanítom, hogy az egész cikk, és halálhírkeltés csak a forgalmat hivatott emelni. Egyébként is mára már megszokhattuk, ha valakiről bármilyen hír megjelenik, akkor az illetőnek "véletlenül" pont akkor jelenik meg új lemeze, indul új vállalkozása stb. Ezekkel a hírekkel szemben, az egész Európát érintő gázszállításról egy négysoros hír van, miszerint valószínűleg hétfőn megindul újra a szállítás. Ennek nagyon örülök, mert a nappalim meglehetősen alkalmatlan arra, hogy tábortüzet rakjak a közepén.
Persze valamivel meg kell tölteni a monitort, de vannak napok amikor annyira eltolódnak az arányok a lényeges, és a lényegtelen közt, hogy az olvasó kínjában azt sem tudja mire kattintson.

Más!
Az idén először tekerek a téli hónapokban is, és nagyon jól érzem magam közben. Igaz hideg van, és a legtöbben komplett elmebetegnek hisznek, de annyira jól esik a szobából néha kimozdulni, és mozogni egy keveset. Ez is mint minden csak szokás kérdése, az emberekben a tél és a kerékpár egymást kizáró fogalmak. Pedig ha jól belegondolunk minden télnek rengeteg olyan napja van, amelyeken ha megfelelően felöltözünk lehet egy keveset bicajozni. Számomra az sem utolsó szempont, hogy a tavasz beköszöntével, nem kell teljesen újra kezdeni az izmaim hozzászoktatását a tekeréshez. Jó tudom, létezik szobakerékpár is, de azt nem nekem találták ki. Nekem a kerékpárban nem az az élmény, hogy szenvedek a pedálokkal, hanem, hogy utazom, és közben magamba fogadom a táj részleteit. A szobám tapétáját elég hamar megunnám, így az állóhelyben tekerés egyáltalán nem vonz. Most pedig azt hiszem kihozom a rekut a garázsból, és elmegyek megnézek néhány ismerős fát, és madarat.

Nincsenek megjegyzések: