Maczkó Edit: Vágyakozás

Rá kell néha jönnöm, hogy a művészet többévezredes előnyben van velünk szemben, míg én itt dadogok a különböző bejegyzéseimben, próbálom az agyamban ülő ködből időnként előbukkanó sziluettek képét mások számára is érzékelhetővé tenni , addig a művészek néhány sorban tízszer ennyit képesek elmondani. A következő kis szösszenetet a Verspatika oldalon találtam. Igaz nem sok köze van kerékpározáshoz, de ha az eddigi tendenciák folytatódnak a blogomnak is lassan csak annyi lesz a bicajos vonatkozása, hogy a leírt gondolataim tekerés közben támadnak.

Szellő lennék tűző napban,
megmártóznék patakhabban,

tarka mező, lepke szárnya,
égbolt ékes szivárványa.

Virág lennék, illatfelhő,
szurok égen csillagernyő,

pillekönnyű hópelypárna,
haldoklónak puha ágya,

hajléktalan menedéke,
háborúra világbéke.