See you later

Már évek óta énekelem ezt a dalt, de csak most kapott értelmet számomra szövege. Ma minden amit tettem, magán hordozta a jövő bizonytalanságát. 

Mindenről úgy éreztem, hogy lehet, hogy ez az utolsó alkalom. Voltatok már így?

"Közeli helyeken, dombokon, hegyeken,
kibelezett kőbányák üregében.
Közeli helyeken, dombokon, hegyeken,
Most is visszhangzik a léptem.
Itt ül az idő a nyakamon,
Kifogy az út a lábam alól.
Akkor is megyek, ha nem akarok!
Ha nem kísér senki utamon.
Arcom mossa eső és szárítja a szél.
Az ember mindig jobbat remél.
Porból lettem s porrá leszek,
Félek, hogy a ködbe veszek."                 /Bikini - Közeli helyeken/

Köszönöm minden olvasómnak az eddigi figyelmet. Sok kellemes pillanatot kaptam tőletek, a kommentjeitekből áradó szeretetért nem lehetek eléggé hálás, és ezek nélkül nem is lettem volna képes megírni a következő bejegyzéseket.

Most egy kis szünet jön.

Holnaptól néhány napra elnémulok, de remélhetőleg nemsokára ismét itthon leszek, és újra írhatom a blogot, valamint tovább élhetem eddigi életem.

Hatalmas túraterveim vannak még térképre rajzolva, melyeket szeretnék végigjárni, megélni, és itt megosztani. Ehhez nem kéne más csak egy kis ima, és némi szerencse.

A műtét 27-én lesz gondoljatok rám, ha tehetitek. 

See you later.